Vas megye, 1950. (jan. 1.) febr. 1.–: közigazgatási terület a Magyar (1949–1989: Nép)Köztársaság DNy-i határvidékén, a Dunántúlon. – É-on Ausztria és Győr–(1990-től Moson)–Sopron megye, K-en Veszprém és Zala, D-en Zala megye, DNy-on Szlovénia (1950–92: Jugoszlávia) Ny-on Ausztria határolja; 1998 óta Győr-Moson-Sopron és Zala m-vel együtt a Ny-dunántúli régió része. Ter. 3337 km² (2003: Mo. 3,6%-a, a 3. legkisebb m-je). Székhelye: Szombathely. Az Alpokalja vizeinek: Pinka (88,3 km, Mo-on 36 km), Sorok, Perint, Gyöngyös (80, 8 km., Mo-on 58,3 km., részben csatornázva), Répce (129,8 km., Mo-on 73,3 km.) vízgyűjtője a Rába (283 km hosszú, Mo-on 187,6 km.); vízfolyása még a Lánka-patak (33,6 km), a Cinca és K-i határán a Marcal (100,4 km). Mesterséges tavai a Gersekaráti-, a Szajki-, és a Vadása-tó. – A tanácsrendszer szervezésekor a 4.343/1949. (XII. 14.) MT. sz. és a 144/1950 (V.20.) MT sz. rendelettel(!) hozták létre. 7 járása, egy megyei tanács alá rendelt városa (a székhelye: Szombathely), egy járási tanács alá rendelt városa (Kőszeg), 229 közs-e volt, melyet 188 önálló és 20 közös községi tanács igazgatott. 16 közs. Győr-Sopron megyéből ~hez került: Bük, Bő, Chernelházadamonya, Csepreg, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony. ~ből Kemeneshőgyész, Magyargencs, Egyházaskesző, és Várkesző közs-eket: →Veszprém megyéhez; Kemenesszentpéter közs-et →Győr–Sopron megyéhez; Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony közs-et →Zala megyéhez csatolták (össz. 8 közs.). Az írottkői járás (székhelye: Kőszeg) nevét 1950. VI. 1–1954: a szombathelyi járáshoz csatolásáig kőszegi járásra; körmend–németújvári járás (székhelye: Körmend) nevét 1950. VI, 1: körmendi járásra változtatták; a szentgotthárdi járást (székhelye Szentgotthárd), az eddigi jegyzőségeivel és községeivel, 1969: a körmendi járásba kebelezték. 1950: Alsóságot Celldömölkbe, Rábakéthelyt és Zsidát Szentgotthárdba, Gyöngyöshermánt, Herényt, Kámont, Oladot, Perintet és Szentkirályt Szombathelybe kebelezték. – A közigazg-t államosító tanácstörv-nyel 1950 nyarán létrehozták a ~i tanácsot, X. 22: tanácstag választásokat tartottak. – 1949: a határt lezárták, a határsávba belépőket a járműveken ellenőrizték, egyes településeket megközelíthetetlenné tettek. A tiltott határátlépést szigorúan büntették, de a besúgók és provokatőrök ellenére kialakultak az életveszélyes, mégis használt embercsempész útvonalak (pl. az →őrségbeli hármashatárnál). 1950–54: az 1. ötéves tervet a nehézipar „fejlesztése”, a kisüzemek, a városi lakások államosítása, az őstermelők tervszerű kifosztása, a →kulákok elleni harc, az erőszakos tsz-szervezés, a munkások és a köztisztviselői alacsony bére, 1950–53, 1955–56: az évente fizetendő „békekölcsön” a hiánygazdálkodás, (a szovjet megszállással fedezett) ÁVH terror s a váltakozó „ellenség” elleni gyűlöletkeltő uszítás jellemezte amit 1951: a megemelt  „tervelőirányzatok” a II. 28– XII. 2: megszüntetéséig létezett szappan- és zsírjegy, IV. 16–: a kenyér- és húsjegy, 1952. II. 17: a lakások államosítása és a „rossz termés” miatti élelmiszerhiány és drágaság tetézett. VIII. 17: Szombathelyt fölavatták a 20.000 köt-es Berzsenyi Dániel Megyei Kvtárat. 1953–: a Sztalin halálát követő új szakaszban Nagy Imre kormánya (1953. VII. 4.–1955. IV. 18) megszüntette az internáló táborokat, VII. 26.–: hazaengedte a kitelepítetteket, de a bolsevik pártállami erőszakrendszeren, a 2. Tanácstörv., ill. a pártirányítású Hazafias Népfront létrehozása sem változtatott. 1953. III. és V: a „farkasfai összeesküvők” terrorperét 3 csoportban tárgyalták – a hármashatár közeli falu a csempészek és menekülők állomáshelye volt – az elfogott legalább 70 fő közül, VIII. 8: a bpi Fő utcában 5 főt fölakasztottak, a 1 főt a szombathelyi, 4-et a bpi ÁVH-n kihallgatásukkor agyonvertek. – 1954: fölépítették a Szénsavtermelő Váll. répcelaki gyárát. 1955. V. 15: az osztrák államszerződés előtti napon létrehozott →varsói szerződés jogalapot adott a szovjet csapatok Mo-on maradására, ~ Ny-i határa a béketábor „fronthatára” lett. A szovjet komm. párt 20. kongr-t követő „enyhüléskor” a m–jug. határon, 1956. III. 8–: megszüntették a határsávot és a műszaki zárat. VII. 2: a bpi Petőfi Kör mintájára Szombathelyt alakított Vasvári Pál Kör értelmiségi vitát rendezett. VII. 13(?): a Bp–Szombathely repülőjárat gépét 3 menekülő, müncheni leszállásra kényszerítette, ez volt az első utasszállító repülőgépeltérítés Eu-ban. IX: a m–jug. határsávból kitelepítettek visszaköltözhettek lakhelyükre. IX. 19: a m–osztr. határon befejezték a műszaki zár lebontását. Szombathelyt a sorozatos tömegtüntetések után, X. 27: eltávolították a vörös csillagokat, kiszabadították a börtönből a pol-i foglyokat. Sárváron Abai Imre (1912–1970) plnos nyugtatta meg a tüntetőket, du. a pléb-án megalakították a közs-i és járási nemz-i biz-ot; fölszólították az ÁVH tisztjeit, hogy családjukkal együtt hagyják el Sárvárt (1957. IV: Abait 2 é. ítélték). Szentgotthárdon a tüntetők kiszabadították a járásbírósági börtön foglyait. X. 28: a M-Szovjet Társ. és a Pártoktatók Házát elfoglalták, iratait elégették, a tüntetést szovjet harckocsik oszlatták szét; megalakították a a koalíciós összetételű ~i Nemzeti Biz-ot; vez-je Welther Károly (a megtorlás elől öngyilkos lett); az orsz-os követelések mellett az Egyh. sérelmeinek (egyes-ek, hitokt., sajtó) megszüntetését is követelték amit X. 30. után Vasi Hírlapban s a szombathelyi rádióban közöltek. Szentgotthárdon járási nemz-i biz-ot, X. 29: Szombathelyt munkahelyi és a megyei munkástanácsot alakítottak, újjáélesztették a pol-i pártokat. Sárvárt és Szentgotthárdon nemzetőrséget szerveztek, Sárvárt a megtalált ÁVH-s iratokat (XI. 2-ig) elégették, X. 30: a visszatért ÁVH tiszteket letartóztatták. X. 30: Szombathelyt újjáalakították az 1949 előtt létezett pártokat, X. 31: Szentgotthárdon az MDP járási pártbiz-án házkutatást tartottak. XI. 1: ÁVH tiszteket, párt és tanácsi vez-ket tartóztattak le, akiket XI. 2: a szombathelyi börtönbe szállították. XI. 3: Szombathelyt a nemz-i biz. elhatározta az ÁVH tisztek letartóztatását. XI. 4: vasárnap hajnalban a szovjet csapatok megszállták Szombathely középületeit, a BM megyei főoszt-nál ellenálló nemzetőrök közül 11 fő elesett, a forr. helyi vez-it az ÁVH-sok letartóztatták, kb 50–60 főt a SZU-ba deportáltak. A menekülők visszatartására, elfogására a megszállókkal közösen vadásztak; pl. Szentgotthárd környékéről XI. 14-ig 2500 fő távozott, 270 főt elfogtak, közülük 170-et szabadon engedtek; őrizetbe vettek XI. 13: 96 főt, XI. 14: 29 főt, XI. 15: 75 főt, XI. 16: 48 főt, stb. Az osztrák határ teljes hosszában az utak közös ellenőrzésével sem tudták megakadályozni XI. 20–26: a 46.000 menekülő átjutását, ~ben ekkor csak 308 embert tudtak elfogni. A határsávon belül tűzparancs volt, a lelőtt menekültek száma ismeretlen. 1956. XI. 4.–1957. IV. 30: ~ből külf-re menekült 7.306 fő (az összes 213.066 fő 3,43 %-a; Bp. és Győr-Sopron m. után a legtöbb). XII. 16–22: a mezőgazd. termények szabadpiaci megyei átlagárai – összehasonlításul (zárójelben) a nem határmenti Tolna megyei adatokkal: búza 450–480 ft/q (280 ft/q); rozs 420–440 ft/q (260 ft/q); árpa 500–520 ft/q (300 ft/q); kukorica 350–360 ft/q (300 ft/q); a termelőszövetk-ek száma 1955. I. 1: 175, 1956. IX. 30: 210, 1956. IX. 30–XII eleje között megszünt: 150 (71,4 %) [Tolna megyében u. ez: 140., 155., 99 (63,9 %)] A razziákat, letartáztatásokat 1957. III:– munkahelyi elbocsátások bírósági tárgyalások, követték. 1959: megnyitották a Szombathelyi Felsőfokú Tanítókéző Int-et (mely fejleszve 1974–: Szombathelyi Tanárképző Főisk., 1983–: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisk. lett) és a Tanácsakad-t. 1960: 3339 km² a 2 járásjogú városban (a megyeszékhely Szombathely 54.443, a járásszékhely Kőszeg 9800 fővel), a 6 járás 229 közs-ében 282.771 fő élt, ebből 23%-a városlakó (59 fővel Mo. legkevesebb lakosú faluja: Nemesmedves). Anyanyelv szerint 273.493 (96,7 %) m., 1125 (0,4 %) ném., 47 tót, 11 oláh, 7.409 (2,6 %) horvát (a vendek ide sorolva), 13 szerb, 432 cigány, 198 egyéb. A mezőgazd-ból élt ~ lakóinak 44,3 %-a, az iparból 18,3 %-a, (Szombathelyt ruházati, textil, gyapjú és pamutszövő, cipő, fa, gépipar; Kőszegen posztó, szappan, Szentgotthárdon kasza, selyem, Sárvárt cukor, tej, Répcelakon sajt, szénsavgyár), kis vízierőművei a Rábán (Csörötnek, Ikervár), a Pinkán (Szentpéterfa, Pornóapáti), 1961-re az egyesülések után 223 tsz-ben, 9 áll. gazd., 2 tangazd., 12 gépállomás létezett, a tsz-ekben a mezőgazd. foglalkoztatottjainak 80%-a dolgozott. 1961–71: Körmenden Felsőfokú Mezőgazd. Technikumot nyitottak (mely 1971–79: a keszthelyi Agrártud. Egy. Mezőgazd. Gépészeti Főisk. Karaként oktatott). 1961. tavaszán befejezték ~ mezőgazd. „szocialista átszervezését”, XII. 17: Csipkerek közs.-ben ~ falvainak villamosítását. A tsz-esítés miatt az 1960-as években több mint 14.600 munkát kereső vándorolt el ~ből. 1960–70: 40 új ipartelepet építettek, így az összes keresők 34%-a az iparban dolgozott, Mo-on ~ben fejezték be elsőként a szarvasmarhák TBC mentesítését. 1963. I. 1–: közös közs-i tanácsokat szerveztek (1968: ezeket módosították) Szombathelyen elkészült a Művelődési és Sportház, a kőszegi várat művelődési célokra rendbehozták. 1968. I. 1–: megkezdték az „új gazdasági mechanizmus”-t, mely az egyéni és vállalati érdekeltségen keresztül a „hatékonyság növelésére” ösztönzött. VIII. 20: Rábasömjént a járási jogú városá alakított Sárvárral egyesítették; fölépült a Hungária Műanyagföldolgozó Váll. Szombathelyi Gyáregysége. 1969: Felsőberkifalut és Horvátnádalját Körmendhez, Zanatot Szombathelyhez csatolták. 1970-re 170 művelődési házat, kb. 9300 lakást építettek, a családok kb. 13 %-a jobb típuslakásokba költözhetett. 1970-re ~ lakosságának 1/3-a városokban élt. 1972: üzembe helyezték az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyáregységét. ekkor a tsz-ek ter-nek kb. 2000 ha-ra növelésével, az egyesítések után, ~ben 84 tsz működött. 1978: Izsákfát Alsóságot Celldömölkhöz csatolták, utóbit és 1978. XII. 31: Körmendet várossá nyilvánították. ~ben 1970: 280.125 fő , 1980: 278.161 fő, 1990: 269.044 fő élt; nemzetiségei anyanyelv szerint: ném. 1970: 856, 1980: 835, 1990: 868 fő; tót 1970: 58, 1980: 25, 1990: 35 fő; oláh 1970: 13, 1980: 11, 1990: 23 fő; horvát 1970: 3160, 1980: 3178, 1990: 2810 fő; szerb 1970: 550, 1980: 21 1990: 4 fő; vend (szlovén) 1970: 3.347, 1980: 2.764, 1990: 2.252 fő; cigány 1970: 561 1980: 314, 1990: 634 fő; egyéb 1970: 186, 1980: 189, 1990: 274 fő. 1983. VIII. 20: várossá nyilvánításakor Szentgotthárdhoz csatolták Farkasfát, Jakabházát, Máriaújfalut, Rábafüzest és Rábatótfalut. A megszüntetett járások föladatait 1984. I. 1–1990: a város- és nagyközség-környékek vették át, az önkormányzati rendszer bevezetéséig. 1985: 58 tsz a mezőgazd. ter. 78%-át, a 3 áll. gazd. 10,2%-át birtokolta; a 209 közs. közül 178 (85,1 %) közs. 1.000 lakosnál kisebb, 22 közs-e 1000–1999 lakosú, 9 népesebb 2.000 főnél. 1986: Vasvárt (amely 1978: bekebelezte Kismákfát) várossá nyilvánították. 1989. V. 2–: a m–osztr. határon (Sopronnál) megkezdték a népköztársaság szögesdrótos-aknazáras „vasfüggönyének”  lebontását. A 66/1990. (VIII.14.) OGy határozattal a megyerendszer fölszámolása előkészítéseként Mo. ter-ét 8 régióra osztották. Az 1. sz. régió tagja ~ Győr–Moson–Sopron és Komárom–Esztergom megye Győr székhelyű közt-i megbízottal. – Az 1990: 65. törv. létrehozta az önkormányzatokat; a városok és nagyközs-ek igazg-át önállóan, a kisközs-ek körjegyzőségek végezték. Az össz. 2,5 % nem m. anyanyelvű lakosságának nemzetiségi nevet helységnévtábláikon föltüntető községei: Apátistvánfalva, Felsőcsatár, Felsőszölnök, Horvátlövő, Horvátzsidány, Kétvölgy, Kiszsidány, Ólmod, Orfalu, Peresznye, Pornóapáti, Szakonyfalu, Szentpéterfa, Vaskeresztes. 2000: a nemzetiségek 47 településén – 18 cigány, 11 horvát, 10 ném., 8 vend kisebbségi önkormányzatot választottak. – A pártállam bukását követő ogy-i választásokon pol-i megoszlása 1990: listás: SZDSZ: 30%, MDF: 23,8%, KDNP: 11,7%, FKgP: 9,8%, MSZP: 7,6%, Fidesz: 7,2%; 1994: egyéni: 4 SZDSZ, 1 MSZP, listás: MSZP: 25,8%, SZDSZ: 25,6%, MDF: 12,3%, FKgP: 11,3%, KDNP: 10,5%; 1998: egyéni: 2 Fidesz, 3 MDF– Fidesz, listás: Fidesz: 35,32%, MSZP: 27,57%, FKgP: 14,29%, SZDSZ: 9,16%; 2002: 7 egyéni: 1 SZDSZ-MSZP, 4 Fidesz-MPP-MDF, listás: Fidesz-MPP– MDF: 53,48%, MSZP: 32,39%, SZDSZ: 5,41%; 2006 egyéni: 1 SZDSZ– MSZP, 4 Fi desz-M. Polg. Szövetség– KDNP, listás: Fidesz-M. polg. Szövetség– KDNP: 50,84%, MSZP: 35,65%, MDF: 5,78%, SZDSZ: 5,7%. – 1990. XII.1– től Szombathely megyei jogú város; 1992. I. 1: Gutatöttös nevét Rábatöttösre változtatták. 1992. I. 1. ~ben 7 város (1 megyei jogú) 206 közs., össz. 213 település volt. 1993. I. 1: Sömjénmihályfa közs-ből Kemenesmihályfa és Kemenessömjén néven 2 község alakult. – 2001: vallási megoszlása: 77,3 % r. k.; 3,5% ref.; 7,8% ev.; [1949: 0,3% izr.] 2003: 266.342 fővel Mo. 2. Népsűrűsége: 80 fő/km². 2003 (helységnévtár szerint): Szombathely (30. 369 lakásban 80.550 fő, 95,2% m., 0,8 % ném.; 0,4 % cigány, 0,1 % vend; 76,3 % r. k.; 2,7 % ref.; 3,5 % ev.; cigány, horvát, ném., vend önkormányzattal), Sárvár (5.423 lakásban 14.116 fő, 95,6 % m.; 0,6 % ném., 0,2 % horvát, 0,9 % cigány,  80,6 % r. k.; 1,6% ref.; 6,6 % ev.; cigány önkormányzattal); Körmend (4.316 lakásban 11.710 fő, 93,8 % m.; 73,5 % r. k.; 7,1 % ref.;  5 % ev.; 0,5 % cigány, cigány önkormányzattal); Kőszeg (4.055 lakásban 11.179 fő, 95,4 % m.; 3,2 % ném., 1,6 % horvát, 4,4% nem válaszolt; 72,2 % r. k.; 2,5 % ref., 8,6 ev.; cigány önkormányzattal [a népszámláláskor a nemzetiség vállalása nélkül, létszámuk ismeretlen!]); Celldömölk (4.250 lakásban 11.032 fő, 97 % m.; 1 % cigány, 60,8 % r. k.; 3,4 % ref.; 26,1 % ev., nemzetiségi önkormányzat nincs), Szentgotthárd (1983–: város, 2.362 lakásában, 7033 fő, 91,1 % m., 7,5 vend, 1,6 % ném., 0,3% cigány, 81,1 % r. k.; 5,2 % ref.; 3 % ev.; vend, ném. és cigány önkormányzattal), Vasvár (1723 lakásában, 4495 fő, 96,6 % m., 0,6 % cigány, 0,4 % horvát, 0,2 % ném., cigány önkormányzattal), Csepreg (1995–: város, 1270 lakásban, 3522 fő, 95,8 % m., 1,6 horvát, 1,1 cigány, 0,9 ném., 88,5 % r. k.; 1,1 % ref.; 2,6 % ev.; cigány és horvát önkormányzattal), Répcelak (2001–: város, 1009 lakásban 2.680 fő, 96,6 % m., 53,7 % r. k.; 1,8% ref.; 34,7 % ev.; nemzetiségi önkormányzata nincs), 4 nagyközs. (Bök, Jánosháza, Őriszentpéter, Vép) és 203 kisközs. Aprófalvak jellemzik: 10–200 fős: 17,6%, 200–500 fős: 42,6%; a városlakók aránya: 56,4%. 10.000-nél népesebb. – Határátkelőhelyei: Bucsu, Szentgotthárd, Szentpéterfa, Rábafüzes, Bozsok, Bajánsenye, Kőszeg. Vasúton Szombathely Bp.–Veszprém, Győr, ill. Grác–Szentgotthárd felől is megközelíthető. – 2003: 147 óvoda, 129 ált. isk., 19 szakisk., 14 gimn., 25 szakközépisk., Berzsenyi Dániel Főisk., a Pécsi Tud.egy. Egészségtud. Kar Szombathelyi Képzési Közp. (1990-től), a győri Püspöki Hittud. Főisk. Szombathelyi Hittanárképző Szakja (1997-től), a bpi Gábor Dénes Főisk. Konzultációs Közp. Szombathelyi Kihelyezett Tagozata; a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (1992-től az ELTE szervezeti egysége). Szombathelyi Bartók-terem, Berzsenyi Dániel Megyei Kvtár, Egyházm-i Kvtár, Művelődési és Sportház, Haladás Műv. Ház, Oladi Műv. Közp., ~i Levéltár, Szombathelyi Képtár, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, 7 Arts Galéria, Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Éhen Gyula Kör, a Megyei Műv, és Ifj. Közp-ban a Média Galéria, az Ungaresca Néptánc Együttes, a Ferrum Színpad, a Bábszínház, a Derkovits Művészeti Szabadisk. – Múzeumai: Szombathelyt Savaria Múzeum és bemutatóhelyei (Iseum Romkert, Járdányi Paulovits István Romkert, püspöki kert, ill. a Sala Terrena, Mo. első régészeti múz-a, Vasi Múzeumfalu) –  Smidt Múzeum – Szombathelyi Képtár – Kőszegen: Vármúz., két patikamúz., Tábornokház, Zwinger bástya múz., Chernel István Múz., Szabadtéri Erdészeti Múz. – Sárvárt: Nádasdy Ferenc Múzeum –  Körmenden: Rába Helytörténeti Múzeum – Celldömölkön: Sághegyi Múzeum – Cák, Szalafő: Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Egyházashetyén: Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum – Ostffyasszonyfán: Petőfi Sándor Ház –  Szentgotthárdon: Pável Ágoston Múzeum –  Felsőcsatáron: Vasfüggöny Múzeum – Csempeszkopácson, Vasváron, Pankaszon helytört. múz-ok. – Kulturális intézményei: a sárvári Arcis Galéria, a szentgotthárdi Színház, a kőszegi nyári Várszínház, a Zsennyei Alkotó és Művészeti Műhely, a Velemi Népművészeti Műhely, a Büki falugaléria, a szombathelyi Nemzetk. Textilbiennále. – Gyógy- és melegvizű fürdői: Borgáta, Bükfürdő, Celldömölk, Mesteri, Sárvár, Szombathely, Vasvár; látogatható várai: Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Vasvár. 2004: ~ védett ter-e 14,2%-a (47.354 ha), az Őrségi Nemzeti Park (42.596 ha), tájvédelmi körzetei: Csörnöc-herpenyői-, Kőszegi-, Szentgyörgyvölgyi-, Sághegyi-; orsz. jelentőségű természetvédelmi ter-ei: a Jeli-, a Kámoni-, a Szelestei-, a Sárvári Növénykert, a Nemesmedves Történelmi Emlékhely, Körmendi Kastélypark, Kőszegi Tőzegmohaláp. 88

~ stat. adatai 1952–1956., évkönyvei 1956– 1996. Szombathely, 1956–1997. – Fontosabb adatok az 1956. okt-dec-i időszakról. Bp., 1957:67. – ~ Uo., 1958. – Vasi Szle 1960: 1. sz. (~ felszabadulása); 1961/2. sz. (Bendefy László: ~i mélyfúrások), 1964/4. sz. (Bencze József: ~ kórházainak 700 é. tört-e), 1966/1. sz. (Tóth János: A népi műemlékek és faluképi együttesek védelme ~ben), 1969/4. sz. Bárdosi János: Befejeződött ~ földr. neveinek gyűjtése), 1970/2. sz. (Gonda György: ~ 25 éve); 1972/4. sz. (Novák József–Varga Józsefné: Iparfejlődés 1960–1970) – Helységnévtár. Bp., 1963, 1973, 1985, 1995, 2003. – Krajevszky Gizella–Takács Miklós: ~ hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1777–1963. Szombathely, 1964. – Németh László: ~ szőlőtermesztése. Uo., 1965. – Adatok ~ közs-eiről. Uo., 1968. – Bertalan Lajos: Vasi negyed század. 1945–1970.  Uo., 1969. – ~ erdőgazdasága és faipara. Szerk. Nagy László. Uo., 1969. – ~ 25 évéről [Tanulm-ok]  Uo., 1970. – Tüskés Tibor: A nyugati kapu. Bp., 1981. – Az Őrség bibliográfiája. Összeáll. és szerk. Köbölkúti Katalin és Nagy Imre. Szombathely, 1983. – Fehérváry 1990:92. (Farkasfai összeesküvés) – Regio 1991: 4.sz. (KSH jelentés az 1956-os disszidálásról. [Az illegálisan külf-re távozott személyek főbb adatai (1956. X. 23. – 1957. IV. 30.]) – Csiszár Károly: ~ idegenforgalmi értékei. Szombathely, 1993. – ~. Bp., 1993. (Mo. tört-i stat-i helységnévtára 4.) – Sortüzek 1856. II. jelentés. Lakitelek, 1994:42. – 1956 kézikve. Kronológia. Bp., 1996. – Vas megye kézikve. H. n., 1999. (Mo. megyei kézikvei) – Mészáros József - Szakadát István: Mo. pol-i atlasza 2004. Bp., 2005. – Statisztikai tájékoztató. ~. Bp., 2005. – Révai új lex. 2006. XVIII:541. – Katafai-Németh József: ~ kastélyai és kúriái. Horváth István és Novák Zsuzsa fotóival. 2. jav., bőv. kiad. Sárvár, 2006.

Vas megye, 1950. (jan. 1.) febr. 1.–: közigazgatási terület a Magyar (1949–1989: Nép)Köztársaság DNy-i határvidékén, a Dunántúlon. – É-on Ausztria és Győr–(1990-től Moson)–Sopron megye, K-en Veszprém és Zala, D-en Zala megye, DNy-on Szlovénia (1950–92: Jugoszlávia) Ny-on Ausztria határolja; 1998 óta Győr-Moson-Sopron és Zala m-vel együtt a Ny-dunántúli régió része. Ter. 3337 km² (2003: Mo. 3,6%-a, a 3. legkisebb m-je). Székhelye: Szombathely. Az Alpokalja vizeinek: Pinka (88,3 km, Mo-on 36 km), Sorok, Perint, Gyöngyös (80, 8 km., Mo-on 58,3 km., részben csatornázva), Répce (129,8 km., Mo-on 73,3 km.) vízgyűjtője a Rába (283 km hosszú, Mo-on 187,6 km.); vízfolyása még a Lánka-patak (33,6 km), a Cinca és K-i határán a Marcal (100,4 km). Mesterséges tavai a Gersekaráti-, a Szajki-, és a Vadása-tó. – A tanácsrendszer szervezésekor a 4.343/1949. (XII. 14.) MT. sz. és a 144/1950 (V.20.) MT sz. rendelettel(!) hozták létre. 7 járása, egy megyei tanács alá rendelt városa (a székhelye: Szombathely), egy járási tanács alá rendelt városa (Kőszeg), 229 közs-e volt, melyet 188 önálló és 20 közös községi tanács igazgatott. 16 közs. Győr-Sopron megyéből ~hez került: Bük, Bő, Chernelházadamonya, Csepreg, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony. ~ből Kemeneshőgyész, Magyargencs, Egyházaskesző, és Várkesző közs-eket: →Veszprém megyéhez; Kemenesszentpéter közs-et →Győr–Sopron megyéhez; Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony közs-et →Zala megyéhez csatolták (össz. 8 közs.). Az írottkői járás (székhelye: Kőszeg) nevét 1950. VI. 1–1954: a szombathelyi járáshoz csatolásáig kőszegi járásra; körmend–németújvári járás (székhelye: Körmend) nevét 1950. VI, 1: körmendi járásra változtatták; a szentgotthárdi járást (székhelye Szentgotthárd), az eddigi jegyzőségeivel és községeivel, 1969: a körmendi járásba kebelezték. 1950: Alsóságot Celldömölkbe, Rábakéthelyt és Zsidát Szentgotthárdba, Gyöngyöshermánt, Herényt, Kámont, Oladot, Perintet és Szentkirályt Szombathelybe kebelezték. – A közigazg-t államosító tanácstörv-nyel 1950 nyarán létrehozták a ~i tanácsot, X. 22: tanácstag választásokat tartottak. – 1949: a határt lezárták, a határsávba belépőket a járműveken ellenőrizték, egyes településeket megközelíthetetlenné tettek. A tiltott határátlépést szigorúan büntették, de a besúgók és provokatőrök ellenére kialakultak az életveszélyes, mégis használt embercsempész útvonalak (pl. az →őrségbeli hármashatárnál). 1950–54: az 1. ötéves tervet a nehézipar „fejlesztése”, a kisüzemek, a városi lakások államosítása, az őstermelők tervszerű kifosztása, a →kulákok elleni harc, az erőszakos tsz-szervezés, a munkások és a köztisztviselői alacsony bére, 1950–53, 1955–56: az évente fizetendő „békekölcsön” a hiánygazdálkodás, (a szovjet megszállással fedezett) ÁVH terror s a váltakozó „ellenség” elleni gyűlöletkeltő uszítás jellemezte amit 1951: a megemelt  „tervelőirányzatok” a II. 28– XII. 2: megszüntetéséig létezett szappan- és zsírjegy, IV. 16–: a kenyér- és húsjegy, 1952. II. 17: a lakások államosítása és a „rossz termés” miatti élelmiszerhiány és drágaság tetézett. VIII. 17: Szombathelyt fölavatták a 20.000 köt-es Berzsenyi Dániel Megyei Kvtárat. 1953–: a Sztalin halálát követő új szakaszban Nagy Imre kormánya (1953. VII. 4.–1955. IV. 18) megszüntette az internáló táborokat, VII. 26.–: hazaengedte a kitelepítetteket, de a bolsevik pártállami erőszakrendszeren, a 2. Tanácstörv., ill. a pártirányítású Hazafias Népfront létrehozása sem változtatott. 1953. III. és V: a „farkasfai összeesküvők” terrorperét 3 csoportban tárgyalták – a hármashatár közeli falu a csempészek és menekülők állomáshelye volt – az elfogott legalább 70 fő közül, VIII. 8: a bpi Fő utcában 5 főt fölakasztottak, a 1 főt a szombathelyi, 4-et a bpi ÁVH-n kihallgatásukkor agyonvertek. – 1954: fölépítették a Szénsavtermelő Váll. répcelaki gyárát. 1955. V. 15: az osztrák államszerződés előtti napon létrehozott →varsói szerződés jogalapot adott a szovjet csapatok Mo-on maradására, ~ Ny-i határa a béketábor „fronthatára” lett. A szovjet komm. párt 20. kongr-t követő „enyhüléskor” a m–jug. határon, 1956. III. 8–: megszüntették a határsávot és a műszaki zárat. VII. 2: a bpi Petőfi Kör mintájára Szombathelyt alakított Vasvári Pál Kör értelmiségi vitát rendezett. VII. 13(?): a Bp–Szombathely repülőjárat gépét 3 menekülő, müncheni leszállásra kényszerítette, ez volt az első utasszállító repülőgépeltérítés Eu-ban. IX: a m–jug. határsávból kitelepítettek visszaköltözhettek lakhelyükre. IX. 19: a m–osztr. határon befejezték a műszaki zár lebontását. Szombathelyt a sorozatos tömegtüntetések után, X. 27: eltávolították a vörös csillagokat, kiszabadították a börtönből a pol-i foglyokat. Sárváron Abai Imre (1912–1970) plnos nyugtatta meg a tüntetőket, du. a pléb-án megalakították a közs-i és járási nemz-i biz-ot; fölszólították az ÁVH tisztjeit, hogy családjukkal együtt hagyják el Sárvárt (1957. IV: Abait 2 é. ítélték). Szentgotthárdon a tüntetők kiszabadították a járásbírósági börtön foglyait. X. 28: a M-Szovjet Társ. és a Pártoktatók Házát elfoglalták, iratait elégették, a tüntetést szovjet harckocsik oszlatták szét; megalakították a a koalíciós összetételű ~i Nemzeti Biz-ot; vez-je Welther Károly (a megtorlás elől öngyilkos lett); az orsz-os követelések mellett az Egyh. sérelmeinek (egyes-ek, hitokt., sajtó) megszüntetését is követelték amit X. 30. után Vasi Hírlapban s a szombathelyi rádióban közöltek. Szentgotthárdon járási nemz-i biz-ot, X. 29: Szombathelyt munkahelyi és a megyei munkástanácsot alakítottak, újjáélesztették a pol-i pártokat. Sárvárt és Szentgotthárdon nemzetőrséget szerveztek, Sárvárt a megtalált ÁVH-s iratokat (XI. 2-ig) elégették, X. 30: a visszatért ÁVH tiszteket letartóztatták. X. 30: Szombathelyt újjáalakították az 1949 előtt létezett pártokat, X. 31: Szentgotthárdon az MDP járási pártbiz-án házkutatást tartottak. XI. 1: ÁVH tiszteket, párt és tanácsi vez-ket tartóztattak le, akiket XI. 2: a szombathelyi börtönbe szállították. XI. 3: Szombathelyt a nemz-i biz. elhatározta az ÁVH tisztek letartóztatását. XI. 4: vasárnap hajnalban a szovjet csapatok megszállták Szombathely középületeit, a BM megyei főoszt-nál ellenálló nemzetőrök közül 11 fő elesett, a forr. helyi vez-it az ÁVH-sok letartóztatták, kb 50–60 főt a SZU-ba deportáltak. A menekülők visszatartására, elfogására a megszállókkal közösen vadásztak; pl. Szentgotthárd környékéről XI. 14-ig 2500 fő távozott, 270 főt elfogtak, közülük 170-et szabadon engedtek; őrizetbe vettek XI. 13: 96 főt, XI. 14: 29 főt, XI. 15: 75 főt, XI. 16: 48 főt, stb. Az osztrák határ teljes hosszában az utak közös ellenőrzésével sem tudták megakadályozni XI. 20–26: a 46.000 menekülő átjutását, ~ben ekkor csak 308 embert tudtak elfogni. A határsávon belül tűzparancs volt, a lelőtt menekültek száma ismeretlen. 1956. XI. 4.–1957. IV. 30: ~ből külf-re menekült 7.306 fő (az összes 213.066 fő 3,43 %-a; Bp. és Győr-Sopron m. után a legtöbb). XII. 16–22: a mezőgazd. termények szabadpiaci megyei átlagárai – összehasonlításul (zárójelben) a nem határmenti Tolna megyei adatokkal: búza 450–480 ft/q (280 ft/q); rozs 420–440 ft/q (260 ft/q); árpa 500–520 ft/q (300 ft/q); kukorica 350–360 ft/q (300 ft/q); a termelőszövetk-ek száma 1955. I. 1: 175, 1956. IX. 30: 210, 1956. IX. 30–XII eleje között megszünt: 150 (71,4 %) [Tolna megyében u. ez: 140., 155., 99 (63,9 %)] A razziákat, letartáztatásokat 1957. III:– munkahelyi elbocsátások bírósági tárgyalások, követték. 1959: megnyitották a Szombathelyi Felsőfokú Tanítókéző Int-et (mely fejleszve 1974–: Szombathelyi Tanárképző Főisk., 1983–: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisk. lett) és a Tanácsakad-t. 1960: 3339 km² a 2 járásjogú városban (a megyeszékhely Szombathely 54.443, a járásszékhely Kőszeg 9800 fővel), a 6 járás 229 közs-ében 282.771 fő élt, ebből 23%-a városlakó (59 fővel Mo. legkevesebb lakosú faluja: Nemesmedves). Anyanyelv szerint 273.493 (96,7 %) m., 1125 (0,4 %) ném., 47 tót, 11 oláh, 7.409 (2,6 %) horvát (a vendek ide sorolva), 13 szerb, 432 cigány, 198 egyéb. A mezőgazd-ból élt ~ lakóinak 44,3 %-a, az iparból 18,3 %-a, (Szombathelyt ruházati, textil, gyapjú és pamutszövő, cipő, fa, gépipar; Kőszegen posztó, szappan, Szentgotthárdon kasza, selyem, Sárvárt cukor, tej, Répcelakon sajt, szénsavgyár), kis vízierőművei a Rábán (Csörötnek, Ikervár), a Pinkán (Szentpéterfa, Pornóapáti), 1961-re az egyesülések után 223 tsz-ben, 9 áll. gazd., 2 tangazd., 12 gépállomás létezett, a tsz-ekben a mezőgazd. foglalkoztatottjainak 80%-a dolgozott. 1961–71: Körmenden Felsőfokú Mezőgazd. Technikumot nyitottak (mely 1971–79: a keszthelyi Agrártud. Egy. Mezőgazd. Gépészeti Főisk. Karaként oktatott). 1961. tavaszán befejezték ~ mezőgazd. „szocialista átszervezését”, XII. 17: Csipkerek közs.-ben ~ falvainak villamosítását. A tsz-esítés miatt az 1960-as években több mint 14.600 munkát kereső vándorolt el ~ből. 1960–70: 40 új ipartelepet építettek, így az összes keresők 34%-a az iparban dolgozott, Mo-on ~ben fejezték be elsőként a szarvasmarhák TBC mentesítését. 1963. I. 1–: közös közs-i tanácsokat szerveztek (1968: ezeket módosították) Szombathelyen elkészült a Művelődési és Sportház, a kőszegi várat művelődési célokra rendbehozták. 1968. I. 1–: megkezdték az „új gazdasági mechanizmus”-t, mely az egyéni és vállalati érdekeltségen keresztül a „hatékonyság növelésére” ösztönzött. VIII. 20: Rábasömjént a járási jogú városá alakított Sárvárral egyesítették; fölépült a Hungária Műanyagföldolgozó Váll. Szombathelyi Gyáregysége. 1969: Felsőberkifalut és Horvátnádalját Körmendhez, Zanatot Szombathelyhez csatolták. 1970-re 170 művelődési házat, kb. 9300 lakást építettek, a családok kb. 13 %-a jobb típuslakásokba költözhetett. 1970-re ~ lakosságának 1/3-a városokban élt. 1972: üzembe helyezték az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyáregységét. ekkor a tsz-ek ter-nek kb. 2000 ha-ra növelésével, az egyesítések után, ~ben 84 tsz működött. 1978: Izsákfát Alsóságot Celldömölkhöz csatolták, utóbit és 1978. XII. 31: Körmendet várossá nyilvánították. ~ben 1970: 280.125 fő , 1980: 278.161 fő, 1990: 269.044 fő élt; nemzetiségei anyanyelv szerint: ném. 1970: 856, 1980: 835, 1990: 868 fő; tót 1970: 58, 1980: 25, 1990: 35 fő; oláh 1970: 13, 1980: 11, 1990: 23 fő; horvát 1970: 3160, 1980: 3178, 1990: 2810 fő; szerb 1970: 550, 1980: 21 1990: 4 fő; vend (szlovén) 1970: 3.347, 1980: 2.764, 1990: 2.252 fő; cigány 1970: 561 1980: 314, 1990: 634 fő; egyéb 1970: 186, 1980: 189, 1990: 274 fő. 1983. VIII. 20: várossá nyilvánításakor Szentgotthárdhoz csatolták Farkasfát, Jakabházát, Máriaújfalut, Rábafüzest és Rábatótfalut. A megszüntetett járások föladatait 1984. I. 1–1990: a város- és nagyközség-környékek vették át, az önkormányzati rendszer bevezetéséig. 1985: 58 tsz a mezőgazd. ter. 78%-át, a 3 áll. gazd. 10,2%-át birtokolta; a 209 közs. közül 178 (85,1 %) közs. 1.000 lakosnál kisebb, 22 közs-e 1000–1999 lakosú, 9 népesebb 2.000 főnél. 1986: Vasvárt (amely 1978: bekebelezte Kismákfát) várossá nyilvánították. 1989. V. 2–: a m–osztr. határon (Sopronnál) megkezdték a népköztársaság szögesdrótos-aknazáras „vasfüggönyének”  lebontását. A 66/1990. (VIII.14.) OGy határozattal a megyerendszer fölszámolása előkészítéseként Mo. ter-ét 8 régióra osztották. Az 1. sz. régió tagja ~ Győr–Moson–Sopron és Komárom–Esztergom megye Győr székhelyű közt-i megbízottal. – Az 1990: 65. törv. létrehozta az önkormányzatokat; a városok és nagyközs-ek igazg-át önállóan, a kisközs-ek körjegyzőségek végezték. Az össz. 2,5 % nem m. anyanyelvű lakosságának nemzetiségi nevet helységnévtábláikon föltüntető községei: Apátistvánfalva, Felsőcsatár, Felsőszölnök, Horvátlövő, Horvátzsidány, Kétvölgy, Kiszsidány, Ólmod, Orfalu, Peresznye, Pornóapáti, Szakonyfalu, Szentpéterfa, Vaskeresztes. 2000: a nemzetiségek 47 településén – 18 cigány, 11 horvát, 10 ném., 8 vend kisebbségi önkormányzatot választottak. – A pártállam bukását követő ogy-i választásokon pol-i megoszlása 1990: listás: SZDSZ: 30%, MDF: 23,8%, KDNP: 11,7%, FKgP: 9,8%, MSZP: 7,6%, Fidesz: 7,2%; 1994: egyéni: 4 SZDSZ, 1 MSZP, listás: MSZP: 25,8%, SZDSZ: 25,6%, MDF: 12,3%, FKgP: 11,3%, KDNP: 10,5%; 1998: egyéni: 2 Fidesz, 3 MDF– Fidesz, listás: Fidesz: 35,32%, MSZP: 27,57%, FKgP: 14,29%, SZDSZ: 9,16%; 2002: 7 egyéni: 1 SZDSZ-MSZP, 4 Fidesz-MPP-MDF, listás: Fidesz-MPP– MDF: 53,48%, MSZP: 32,39%, SZDSZ: 5,41%; 2006 egyéni: 1 SZDSZ– MSZP, 4 Fi desz-M. Polg. Szövetség– KDNP, listás: Fidesz-M. polg. Szövetség– KDNP: 50,84%, MSZP: 35,65%, MDF: 5,78%, SZDSZ: 5,7%. – 1990. XII.1– től Szombathely megyei jogú város; 1992. I. 1: Gutatöttös nevét Rábatöttösre változtatták. 1992. I. 1. ~ben 7 város (1 megyei jogú) 206 közs., össz. 213 település volt. 1993. I. 1: Sömjénmihályfa közs-ből Kemenesmihályfa és Kemenessömjén néven 2 község alakult. – 2001: vallási megoszlása: 77,3 % r. k.; 3,5% ref.; 7,8% ev.; [1949: 0,3% izr.] 2003: 266.342 fővel Mo. 2. Népsűrűsége: 80 fő/km². 2003 (helységnévtár szerint): Szombathely (30. 369 lakásban 80.550 fő, 95,2% m., 0,8 % ném.; 0,4 % cigány, 0,1 % vend; 76,3 % r. k.; 2,7 % ref.; 3,5 % ev.; cigány, horvát, ném., vend önkormányzattal), Sárvár (5.423 lakásban 14.116 fő, 95,6 % m.; 0,6 % ném., 0,2 % horvát, 0,9 % cigány,  80,6 % r. k.; 1,6% ref.; 6,6 % ev.; cigány önkormányzattal); Körmend (4.316 lakásban 11.710 fő, 93,8 % m.; 73,5 % r. k.; 7,1 % ref.;  5 % ev.; 0,5 % cigány, cigány önkormányzattal); Kőszeg (4.055 lakásban 11.179 fő, 95,4 % m.; 3,2 % ném., 1,6 % horvát, 4,4% nem válaszolt; 72,2 % r. k.; 2,5 % ref., 8,6 ev.; cigány önkormányzattal [a népszámláláskor a nemzetiség vállalása nélkül, létszámuk ismeretlen!]); Celldömölk (4.250 lakásban 11.032 fő, 97 % m.; 1 % cigány, 60,8 % r. k.; 3,4 % ref.; 26,1 % ev., nemzetiségi önkormányzat nincs), Szentgotthárd (1983–: város, 2.362 lakásában, 7033 fő, 91,1 % m., 7,5 vend, 1,6 % ném., 0,3% cigány, 81,1 % r. k.; 5,2 % ref.; 3 % ev.; vend, ném. és cigány önkormányzattal), Vasvár (1723 lakásában, 4495 fő, 96,6 % m., 0,6 % cigány, 0,4 % horvát, 0,2 % ném., cigány önkormányzattal), Csepreg (1995–: város, 1270 lakásban, 3522 fő, 95,8 % m., 1,6 horvát, 1,1 cigány, 0,9 ném., 88,5 % r. k.; 1,1 % ref.; 2,6 % ev.; cigány és horvát önkormányzattal), Répcelak (2001–: város, 1009 lakásban 2.680 fő, 96,6 % m., 53,7 % r. k.; 1,8% ref.; 34,7 % ev.; nemzetiségi önkormányzata nincs), 4 nagyközs. (Bök, Jánosháza, Őriszentpéter, Vép) és 203 kisközs. Aprófalvak jellemzik: 10–200 fős: 17,6%, 200–500 fős: 42,6%; a városlakók aránya: 56,4%. 10.000-nél népesebb. – Határátkelőhelyei: Bucsu, Szentgotthárd, Szentpéterfa, Rábafüzes, Bozsok, Bajánsenye, Kőszeg. Vasúton Szombathely Bp.–Veszprém, Győr, ill. Grác–Szentgotthárd felől is megközelíthető. – 2003: 147 óvoda, 129 ált. isk., 19 szakisk., 14 gimn., 25 szakközépisk., Berzsenyi Dániel Főisk., a Pécsi Tud.egy. Egészségtud. Kar Szombathelyi Képzési Közp. (1990-től), a győri Püspöki Hittud. Főisk. Szombathelyi Hittanárképző Szakja (1997-től), a bpi Gábor Dénes Főisk. Konzultációs Közp. Szombathelyi Kihelyezett Tagozata; a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (1992-től az ELTE szervezeti egysége). Szombathelyi Bartók-terem, Berzsenyi Dániel Megyei Kvtár, Egyházm-i Kvtár, Művelődési és Sportház, Haladás Műv. Ház, Oladi Műv. Közp., ~i Levéltár, Szombathelyi Képtár, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, 7 Arts Galéria, Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Éhen Gyula Kör, a Megyei Műv, és Ifj. Közp-ban a Média Galéria, az Ungaresca Néptánc Együttes, a Ferrum Színpad, a Bábszínház, a Derkovits Művészeti Szabadisk. – Múzeumai: Szombathelyt Savaria Múzeum és bemutatóhelyei (Iseum Romkert, Járdányi Paulovits István Romkert, püspöki kert, ill. a Sala Terrena, Mo. első régészeti múz-a, Vasi Múzeumfalu) –  Smidt Múzeum – Szombathelyi Képtár – Kőszegen: Vármúz., két patikamúz., Tábornokház, Zwinger bástya múz., Chernel István Múz., Szabadtéri Erdészeti Múz. – Sárvárt: Nádasdy Ferenc Múzeum –  Körmenden: Rába Helytörténeti Múzeum – Celldömölkön: Sághegyi Múzeum – Cák, Szalafő: Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Egyházashetyén: Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum – Ostffyasszonyfán: Petőfi Sándor Ház –  Szentgotthárdon: Pável Ágoston Múzeum –  Felsőcsatáron: Vasfüggöny Múzeum – Csempeszkopácson, Vasváron, Pankaszon helytört. múz-ok. – Kulturális intézményei: a sárvári Arcis Galéria, a szentgotthárdi Színház, a kőszegi nyári Várszínház, a Zsennyei Alkotó és Művészeti Műhely, a Velemi Népművészeti Műhely, a Büki falugaléria, a szombathelyi Nemzetk. Textilbiennále. – Gyógy- és melegvizű fürdői: Borgáta, Bükfürdő, Celldömölk, Mesteri, Sárvár, Szombathely, Vasvár; látogatható várai: Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Vasvár. 2004: ~ védett ter-e 14,2%-a (47.354 ha), az Őrségi Nemzeti Park (42.596 ha), tájvédelmi körzetei: Csörnöc-herpenyői-, Kőszegi-, Szentgyörgyvölgyi-, Sághegyi-; orsz. jelentőségű természetvédelmi ter-ei: a Jeli-, a Kámoni-, a Szelestei-, a Sárvári Növénykert, a Nemesmedves Történelmi Emlékhely, Körmendi Kastélypark, Kőszegi Tőzegmohaláp. 88

~ stat. adatai 1952–1956., évkönyvei 1956– 1996. Szombathely, 1956–1997. – Fontosabb adatok az 1956. okt-dec-i időszakról. Bp., 1957:67. – ~ Uo., 1958. – Vasi Szle 1960: 1. sz. (~ felszabadulása); 1961/2. sz. (Bendefy László: ~i mélyfúrások), 1964/4. sz. (Bencze József: ~ kórházainak 700 é. tört-e), 1966/1. sz. (Tóth János: A népi műemlékek és faluképi együttesek védelme ~ben), 1969/4. sz. Bárdosi János: Befejeződött ~ földr. neveinek gyűjtése), 1970/2. sz. (Gonda György: ~ 25 éve); 1972/4. sz. (Novák József–Varga Józsefné: Iparfejlődés 1960–1970) – Helységnévtár. Bp., 1963, 1973, 1985, 1995, 2003. – Krajevszky Gizella–Takács Miklós: ~ hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1777–1963. Szombathely, 1964. – Németh László: ~ szőlőtermesztése. Uo., 1965. – Adatok ~ közs-eiről. Uo., 1968. – Bertalan Lajos: Vasi negyed század. 1945–1970.  Uo., 1969. – ~ erdőgazdasága és faipara. Szerk. Nagy László. Uo., 1969. – ~ 25 évéről [Tanulm-ok]  Uo., 1970. – Tüskés Tibor: A nyugati kapu. Bp., 1981. – Az Őrség bibliográfiája. Összeáll. és szerk. Köbölkúti Katalin és Nagy Imre. Szombathely, 1983. – Fehérváry 1990:92. (Farkasfai összeesküvés) – Regio 1991: 4.sz. (KSH jelentés az 1956-os disszidálásról. [Az illegálisan külf-re távozott személyek főbb adatai (1956. X. 23. – 1957. IV. 30.]) – Csiszár Károly: ~ idegenforgalmi értékei. Szombathely, 1993. – ~. Bp., 1993. (Mo. tört-i stat-i helységnévtára 4.) – Sortüzek 1856. II. jelentés. Lakitelek, 1994:42. – 1956 kézikve. Kronológia. Bp., 1996. – Vas megye kézikve. H. n., 1999. (Mo. megyei kézikvei) – Mészáros József - Szakadát István: Mo. pol-i atlasza 2004. Bp., 2005. – Statisztikai tájékoztató. ~. Bp., 2005. – Révai új lex. 2006. XVIII:541. – Katafai-Németh József: ~ kastélyai és kúriái. Horváth István és Novák Zsuzsa fotóival. 2. jav., bőv. kiad. Sárvár, 2006.